|

HAZAI TECHNOLÓGIAI TUDÁS, INNOVÁCIÓ
Hatékony megoldások és fejlett technológia a félelmekkel szemben
gyógyszer/hormon maradványok
Való igaz, hogy a gyógyszerek a vizelettel együtt távoznak a szervezetünkből, és megjelennek a szennyvízben, majd annak tisztítása után valamilyen stabilizált állapotban a befogadóba, vagyis egy természetes vízfolyásba, végül a tengerbe kerülnek. De Magyarországon a szolgáltatott víz 95 %-a nem a felszíni vizekből származik, itt kizárható a gyógyszermaradvánnyal szennyezett víz és a vízbázis közötti közvetlen kapcsolat.
A felszíni vizek gyógyszermaradvánnyal való megfertőzésének veszélyét egyetlen módon lehetne megelőzni: ha a gyógyszeripar olyan gyógyszereket állítana elő, melyek csak stabilizált formában kerülnének ki az ember szervezetéből. Ehhez azonban az EU „szennyező fizet” elvének kellene jobban érvényesülnie.
arzén
Az arzén geológiai eredetű szennyezőanyag, amely Magyarország egyes részein szórványosan van jelen a mélységi rétegekből felhozott vízben. A mélyfúrású kutak megjelenése óta (közel egy évszázada) az ilyen területeken élők ezt a vizet fogyasztják – igaz, az arzén mennyiségét már több évtizede különféle eljárásokkal csökkentik. Ezen országrészek egészségügyi adatai és a víz arzéntartalma között eddig nem mutatott ki senki összefüggést. A korábbi 50 mikrogramm/liter határértéket az érintett vízműcégek évtizedek óta biztosítani tudták, de az EU – főleg a nagy arzéntartalmú tengeri halakat bőségesen fogyasztó tengermelléki népekre tekintettel – csökkentette, 10 mikrogramm/liter értékben határozva meg az ivóvíz arzéntartalmát. Az EU támogatásával a 2001-ben indult Ivóvízminőség Javító Program keretében megvalósuló beruházások eredményeként el kell tudnunk érni az előírt arzénszintet. Jelenleg ez a legnagyobb kihívás a hazai ivóvízellátás területén.
klór
A vízművek szavatolják, hogy a klór mennyisége az egészségügyi határérték alatt maradjon. A klórszag megjelenése, erőssége a víz összetételétől függ. A klórtartalom kétségkívül néhol levon a csapvíz élvezeti értékéből, viszont szavatolja, hogy a Magyarországon szolgáltatott csapvíz mindenhol alkalmas emberi fogyasztásra. Ez a világ nagyobbik részén nincs így. Az esetleges klóros íz és szag távozik a csapvízből, ha kitöltjük, és várunk vele néhány percet fogyasztása előtt. A vízben oldott klór nem árt a szervezetnek. A szerves klórszármazékok, konkrétan a trihalometánok csoportja (THM) az, amely bizonyos mennyiség felett másfél-kétszeresére növeli a rákos megbetegedések kockázatát. Ezért szigorú a határérték, 50 mikrogramm/liter fölött nem lehet szolgáltatni az ivóvizet. Ez a határérték lefordítva azt jelenti, hogy minden százezredik embernél növekszik másfél-kétszeresére a kockázat, ha egész életén át (mondjuk 70 év alatt) éppen a határértéknek megfelelő THM tartalmú vizet fogyaszt. Azonban a magyarországi adatok alapján az ivóvíz THM tartalma 70-80%-ban 5 mikrogramm/liter, 20-25%-ban 20 mikrogramm/liter alatt van, és csak a maradék 5%-nyi rész az, amely határérték alatti, de a 20 mikrogramm/litert meghaladja.
Sok hazai vízmű UV (ibolyán túli sugárzást) alkalmazásával csökkenti a klóradagolást.
(kép: UV fény)
baktériumok
Az ivóvíz iránt támasztott legfontosabb követelmény, hogy ne legyen benne az emberi egészségre káros baktérium. A víz csírátlanítását UV-fénnyel már ma is számos vízmű végzi, de ez nem jelent garanciát arra, hogy a hosszú vízvezetékben olyan helyeken, ahol az átöblítés viszonylag lassú, esetleg ne szaporodjanak el újra a káros baktériumok. Ezt a tudomány mai állása szerint megfelelő biztonsággal elsősorban klór hozzáadásával tudják a vízművek megelőzni. Az ivóvízhez hozzákevert klór mennyisége mindig az adott körülményektől függ. A minimálisan szükséges klórt a legkifinomultabb adagolóberendezések juttatják a vízbe. Van rá nemzetközi példa, mit jelenthet a klór mellőzése.
kemény víz /lágy víz
A legjobbnak mondott hegyvidéki forrásvizek, karsztvizek, a legkedveltebb ásványvizek, vagy a nemzetközileg is elismert minőségű budapesti vezetékes víz kellemes ízét éppen a bennük lévő ásványi sóknak köszönhetjük. A tökéletesen megtisztított víz, vagyis a semmilyen más anyagot nem tartalmazó vegytiszta H2O (dihidrogén-monoxid), nem más, mint a desztillált víz. Ennek huzamos fogyasztása bizonyítottan káros az egészségre, sőt szélsőséges esetben akár halált is előidézhet. Nem véletlenül írja elő az ÁNTSZ a vízkeménység minimális szintjét a vízművek számára. Nem igaz az a tévhit sem, hogy az érelmeszesedés, az epe- és vesekő kialakulása összefügg az elfogyasztott víz keménységével.
A túl kemény víz viszont mosáskor, fűtési rendszereknél többlet vegyszer, vagy energia felhasználást okoz. Ezt a jelenséget általában a felhasználó vízlágyító berendezésekkel csökkenti. Hazánkban egy vízmű központilag lágyítja a vizet, sok vízmű pedig polifoszfát adagolásával szintén központilag akadályozza a kálcium és magnézium sók kiválását.
- Kezdőlap
- Hírek
- Rólunk
- Tevékenységünk
- Tagszervezetek
- Tagsági formák
- Központi elérhetőségek
- Kiadványok
- A vízről
- Belépés a MaVíz-be