header-image

Konkurenst kapnak a műtrágya gyártók: Jön a szennyvíziszap!

Konkurenst kapnak a műtrágya gyártók: Jön a szennyvíziszap!

A szennyvíztisztítás az emberi civilizáció elmaradhatatlan velejárója, hiszen a lakosság által elhasznált vizet nem lehet kezeletlenül visszaengedni a természetbe. Ma már a települések többségén Magyarországon is mindennapok részét képezi a keletkező szennyvíz összegyűjtése és tisztítása, ám ennek marad viszont mellékterméke, a szennyvíziszap. Vajon lehet kezdeni valamit ezzel az iszappal?

Még a szennyvízkezelés utóterméke is hasznosítható

Elsőre talán senki sem gondolna arra, hogy a szennyvíztisztítás során felgyűlő iszap bármire is hasznosítható lenne, pedig a szennyvíziszap kiváló mezőgazdasági felhasználásra, hatékony eszköz a talaj szervesanyag, és tápanyag-utánpótlásához. Azonban a szennyvíziszap alkalmazásához nagy körültekintés és szakszerű eljárás szükséges, mert akár toxikus anyagokat tartalmazhat, amely károsíthatja a talajt. A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása ezért szabályozott körülmények között, a környezetvédelem és a talajvédelem szempontjait szem előtt tartva történik.

Miért jó, ha szennyvízből származó anyaggal trágyázunk?

A határértékeknek megfelelő szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt előnye, hogy a műtrágyákhoz képest jelentősen olcsóbb, de hatékonyságában azzal megegyezően pótolja a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat, javítva a talaj szerkezetét és vízháztartását, élénkíti a talajéletet. A szennyvíziszap hatására nagyobb mértékben nő a talaj humusztartalma, javul a talaj vízmegkötő kapacitása és művelhetősége. Továbbá csökken a tápanyag kimosódás a talajból és a talaj elsavanyodásának veszélye.

A szennyvíziszapot kezelni kell ahhoz, hogy kikerülhessen földjeinkre, ez történhet biológiai, vagy kémiai úton, illetve hőkezeléssel vagy biogáz előállítással, esetleg komposztálás révén. Továbbá szennyvíziszapnak számít a települési folyékony hulladék tartós, legalább 6 hónapos tárolásával vagy kémiai kezelésével nyert iszap, ennek persze szigorú előírásoknak kell megfelelni. A szennyvíziszap komposzt pedig olyan kezelt szennyvíziszap, amelyhez biohulladékot és ásványi eredetű adalékokat kevernek.

Azonban nem használhatjuk mindenhol az iszapot trágyázásra! A földrajzi elhelyezkedés mellett a talaj anyagát és szerkezetét is meghatározzák a szabályok, az ivóvízbázisok védőterületén pedig külön jogszabály határozza meg a szennyvíz és szennyvíziszap felhasználásának feltételeit. A szennyvíziszap komposzt mennyisége nem haladhatja meg a 10 tonna szárazanyag/hektár/év adagot.

Nem veszélyes mégis szennyvízzel trágyázni az élelmiszereket is termő földeket?

A technológia hátránya, hogy szennyvizeink szervesanyag tartalmának egy része olyan szintetikus anyagokból származik, mint a mosó- és tisztítószerek, gyógyszerek, antibiotikumok és hormontartalmú vegyszerek, illatosítók és egyéb adalékanyagok. Emellett a szennyvíz nehézfém tartalma is veszélyes lehet mezőgazdasági alkalmazásra, éppen emiatt fontos a folyamatos ellenőrzés.

Pont a fentiek miatt, a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását szigorú feltételek határozzák meg, a betartandó határértéket jogszabály tartalmazza. A szabályozás biztosítja, hogy a szennyvíziszap valóban hasznos és ne káros legyen a talaj számára. A szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásához a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges.

Az élelmiszerbiztonság miatt tilos a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása zöldségnövények és a talajjal érintkező gyümölcsök termesztése esetében a termesztés évében, valamint az azt megelőző évben. Szántóföldi növény-, valamint takarmánytermesztésre is szigorú a szabályozás, ahol a szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt csak a betakarítás és a következő vetés közötti időszakban használható. A kezeletlen iszap pedig abszolút nem használható!

Forrás: http://korkorosgazdasag.hu