header-image

A "Reitter Ferenc díj" névadója


Reitter Ferenc
mérnök, akadémikus
(1813- 1874)

A Magyar Víziközmű Szövetség által 2001-ben alapított Víz az Élet Alapítvány Kuratóriuma évente egy alkalommal ítéli oda a "Reitter Ferenc díjat".

Reitter Ferenc nevéhez fűződik Buda és Pest csatornázási tervének elkészítése és a budapesti rakpartok tervezése és megépítése. 1861-ben kidolgozta a főváros építési ügyrendjét és szabályait, a budai vár és Buda rendezésének és szépítésének tervét.

 Temesváron született 1813. március 1-jén. Az Institutum Geometricumban szerzett oklevelet 1835-ben.

 

Az 1830-as években a Duna és a Tisza vízmérészeti felméréseinél, 1844-ben a Pozsony és Nagyszombat közötti vasútnál dolgozott. Ezután elõbb a Helytartótanács, majd a Budai Építészeti Hatóság főmérnöke lett.

 

A Duna-Gőzhajózási Társaság számára 1853-ban építette ki a dunai rakpartot a Lánchídnál, 1856-ban a Rudolf rakpartot a Lánchídtól északra, s 1856-66-ban tervezte és irányította a Gellért-heggyel szembeni pesti rakpart (ma Belgrád rakpart) kiépítését. Duna-szabályozás Buda és Pest között című művében hangsúlyozta a Pest alatti Duna-ág szabályozásának fontosságát a jégtorlaszok keletkezésének elkerülésére, valamint a soroksári Duna-ág bejáratának töltésekkel való védelmét.

 

Elkészítette a mai Nagykörút helyén kialakítandó hajózható csatorna terveit. Erről tartotta akadémiai székfoglalóját is 1867-ben A pesti Duna-csatorna s a hozzá kapcsolt minden remények valósítására alkalmas utak és módokról címmel. Terveit a Nagykörút kialakításakor felhasználták. Nyugati nagyvárosokat tanulmányozva szorgalmazta a Sugár (ma Andrássy) út létesítését.

 

A Magyar Mérnök- és Építész Egylet a megalakulásakor, 1867-ben alelnökévé választotta. Andrássy Gyula miniszterelnök felkérésére emlékiratban összegezte a városfejlesztés szempontjából legfontosabb teendőket Pesten és Budán. Ennek nyomán állították fel a Fővárosi Közmunkák Tanácsát.

 

Ő dolgozta ki a főváros fejlesztésére 1871-ben kiírt nemzetközi pályázat követelményeit, s elkészítette az egész fővárosra szóló szabályozási tervet, amelynek elfogadása után a munkálatok irányítója is ő volt.

 

A XIX. század derekán számos külföldi nagyváros csatornázása indult meg, melynek hatása Budapestre is elérkezett. Pest csatornázásánál Reitter teljes mértékben magáévá tette az 1869-ben Bazalgette W. I. London város főmérnöke által tervezett főgyűjtőinek vonalvezetését, attól csak annyiban tért el, amennyire azt az új városrendezési terv megkívánta.

 

Kőbánya részére önálló, új gyűjtőt javasolt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa határozatában kimondta, hogy "e csatornázási munkálat milliókba fog kerülni és az századok tartamára készül", és javasolja, hogy a város hirdessen tervpályázatot. 1875. márciusában felkérték Bodoky Lajost, Durand, Clay és Mille francia mérnököket, Lechner Lajost és Vogler Józsefet, hogy a Reitter-féle elgondolások alapján, készítsék el a csatornázási terveket.

 

Reitter tervei szerint épült meg a pesti oldalon a Dunába torkolló, csatornákat összekötõ, elsõ gyűjtőcsatorna, amely lehetővé tette a csatornák árvízi elzárását. Ez már az 1876. évi árvízkor megvédte Pestet, míg Budát ismét a csatornákon keresztül öntötte el a folyó. Pesten a lezárt csatornák vizét gőzszivattyúk emelték a Dunába.

 

A Bazalgette-terv Budával nem foglalkozott, Reitter Ferenc érdeme, hogy a budai városrészre is kidolgozta a csatornázás tervét.

 

1874. december 9-én hunyt el Budapesten.

Forrás: KRÓNIKA