"Víz az Élet" Alapítvány

Az alapítvány célja

A magyarországi vízi közműszolgáltatás színvonalának növelése érdekében a tudományos, kutatási, oktatási, ismeretterjesztő, kulturális, környezetvédelmi tevékenység, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése, támogatása és ezek feltételeihez való hozzájárulás.

Az alapítvány tevékenysége

• tudományos tevékenység, kutatás,
• nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
• kulturális tevékenység,
• kulturális örökség megóvása,
• környezetvédelem,
• euro-atlanti integráció elősegítése,
• nemzetközi segélyezés.

Az Alapítvány működése

Az Alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat, aki a fentiekben megfogalmazott célok eléréséhez vagyonrendeléssel hozzá kíván járulni és a jelen alapító okirat rendelkezéseit magára nézve elismeri, továbbá pénzbeli és dologi adományait az Alapítvány Kuratóriuma elfogadja. A csatlakozók a vagyoni hozzájárulásukat feltételhez köthetik.

Az alapítvány céljainak megvalósítására az alapítvány induló vagyona, valamint az ahhoz később csatlakozók vagyoni hozzájárulásai és a teljes vagyon hozadéka - a törzsvagyon kivétel az Alapító Okirat rendelkezéseinek keretei között- a Kuratórium döntése szerint felhasználható:

• A vízi közműszolgáltatás területén kimagasló eredményt elért szakemberek kitüntetésére, díjazására
• Tehetséges fiatalok továbbtanulásának és fiatal kezdő szakemberek támogatására
• A nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés keretében továbbképzések szervezésére, különös tekintettel a víz fontosságát hangsúlyozó programokra kiállítások rendezésére, belföldi és külföldi tanulmányutak finanszírozására, a vízügyi ágazatra vonatkozó hatályos joganyag egységes szerkezetben történő időszakonkénti kiadására,
• Nemzetközi együttműködések, programok megvalósítására, az abban való közreműködés elősegítésére, különös tekintettel a Magyarországgal vízrajzi egységet alkotó Közép- Kelet- Európai országok szakembereivel ( Szlovákia, Ukrajna, Románia, Horvátország, Ausztria)
• A vízi közműszolgáltatás fejlesztését elősegítő eszközbeszerzésekre
• Kulturális tevékenység, a kulturális örökség megóvása érdekében a vízügyi ágazattal összefüggő dokumentumok, relikviák összegyűjtésére szakmai és történeti témakörű könyvek, jegyzetek kiadásának támogatására,
• A környezetvédelem keretében a környezetünk javítását célzó tanulmányok támogatására, környezetvédelmi célok konkrét megvalósítására, különös tekintettel a vízikörnyezet- védelemmel és a vízgazdálkodással összefüggő kérdésekre
• Az euro-atlanti integráció elősegítése érdekében a vízügyi ágazatra vonatkozó normatívák megismerésére, ezzel kapcsolatos dokumentációk beszerzésére, tanulmányok elkészítésére, tanulmányutak finanszírozására,
• Felhasználható mindarra, amit a Kuratórium az alapítványi célok teljes körű megvalósításához szükségesnek ítél.
• A Kuratórium az egyes programok támogatása során előnyben részesíti azokat a programokat, amelyek a lehető legszélesebb körben fejtik ki hatásukat

A Kuratórium tagjai

 

A Kuratórium elnöke:

• Szekeres István
  nyugalmazott vezérigazgató; Bácsvíz Zrt.

Tagjai:

• Diós Edit
  HR vezető, Fővárosi Vízművek Zrt.
• Dr. Horváth Lászlóné
  osztályvezető h., KvVM
• Keszler Ferenc
  vezérigazgató, Fővárosi Vízművek Zrt.
• Móricz István
  vezérigazgató, Nyírségvíz Zrt.
• Dr. Somlyódy László
  akadémikus, egyetemi tanár; BME Vízi Közmű és Környezetvédelmi Tanszék
• Weisz A. Zalán
  ügyvezető igazgató, Compteur Kft.

Titkár:

• Dr. Papp Mária
  a MaVíz főtitkára

 Temesváron született 1813. március 1-jén. Az Institutum Geometricumban szerzett oklevelet 1835-ben.

Az 1830-as években a Duna és a Tisza vízmérészeti felméréseinél, 1844-ben a Pozsony és Nagyszombat közötti vasútnál dolgozott. Ezután elõbb a Helytartótanács, majd a Budai Építészeti Hatóság főmérnöke lett.

A Duna-Gőzhajózási Társaság számára 1853-ban építette ki a dunai rakpartot a Lánchídnál, 1856-ban a Rudolf rakpartot a Lánchídtól északra, s 1856-66-ban tervezte és irányította a Gellért-heggyel szembeni pesti rakpart (ma Belgrád rakpart) kiépítését. Duna-szabályozás Buda és Pest között című művében hangsúlyozta a Pest alatti Duna-ág szabályozásának fontosságát a jégtorlaszok keletkezésének elkerülésére, valamint a soroksári Duna-ág bejáratának töltésekkel való védelmét.

Elkészítette a mai Nagykörút helyén kialakítandó hajózható csatorna terveit. Erről tartotta akadémiai székfoglalóját is 1867-ben A pesti Duna-csatorna s a hozzá kapcsolt minden remények valósítására alkalmas utak és módokról címmel. Terveit a Nagykörút kialakításakor felhasználták. Nyugati nagyvárosokat tanulmányozva szorgalmazta a Sugár (ma Andrássy) út létesítését.

A Magyar Mérnök- és Építész Egylet a megalakulásakor, 1867-ben alelnökévé választotta. Andrássy Gyula miniszterelnök felkérésére emlékiratban összegezte a városfejlesztés szempontjából legfontosabb teendőket Pesten és Budán. Ennek nyomán állították fel a Fővárosi Közmunkák Tanácsát.

Ő dolgozta ki a főváros fejlesztésére 1871-ben kiírt nemzetközi pályázat követelményeit, s elkészítette az egész fővárosra szóló szabályozási tervet, amelynek elfogadása után a munkálatok irányítója is ő volt.

A XIX. század derekán számos külföldi nagyváros csatornázása indult meg, melynek hatása Budapestre is elérkezett. Pest csatornázásánál Reitter teljes mértékben magáévá tette az 1869-ben Bazalgette W. I. London város főmérnöke által tervezett főgyűjtőinek vonalvezetését, attól csak annyiban tért el, amennyire azt az új városrendezési terv megkívánta.

Kőbánya részére önálló, új gyűjtőt javasolt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa határozatában kimondta, hogy "e csatornázási munkálat milliókba fog kerülni és az századok tartamára készül", és javasolja, hogy a város hirdessen tervpályázatot. 1875. márciusában felkérték Bodoky Lajost, Durand, Clay és Mille francia mérnököket, Lechner Lajost és Vogler Józsefet, hogy a Reitter-féle elgondolások alapján, készítsék el a csatornázási terveket.

Reitter tervei szerint épült meg a pesti oldalon a Dunába torkolló, csatornákat összekötõ, elsõ gyűjtőcsatorna, amely lehetővé tette a csatornák árvízi elzárását. Ez már az 1876. évi árvízkor megvédte Pestet, míg Budát ismét a csatornákon keresztül öntötte el a folyó. Pesten a lezárt csatornák vizét gőzszivattyúk emelték a Dunába.

A Bazalgette-terv Budával nem foglalkozott, Reitter Ferenc érdeme, hogy a budai városrészre is kidolgozta a csatornázás tervét.

1874. december 9-én hunyt el Budapesten.

Forrás: KRÓNIKA

A Magyar Víziközmű Szövetség (korábban Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége) által létrehozott közhasznú "Víz az Élet" Alapítvány 2001. tavaszán kezdte meg működését.

Az Alapítvány kiemelt céljai között szerepelt a Reitter Ferenc díj alapítása és a díj pénzügyi forrásainak megteremtése. Ez a díj a viziközmű-szolgáltatás területén kimagasló teljesítményt nyújtó személyek elismerésére szolgál.

Az Alapítvány további kiemelt célja az oktatás és tudományos tevékenység, valamint a környezetvédelem finanszírozása és a karitatív segélyezés. 2003-ban - kezdeti lépésként - a Földrajztanárok Egyesületét támogatta az Alapítvány kettőszázezer forinttal.Az Alapítvány 2005-ben közel 10 millió forinttal támogatta a Fővárosi Vízművek Rt. délkelet-ázsiai segélyakcióját a szökőár áldozatainak megsegítésére illetve az ARC óriásplakát pályázatot a vezetékes ivóvíz népszerűsítésére. Az említett célokat az Alapítvány közadakozásból finanszírozta, és a továbbiakban is döntően abból képes fedezni.

Amennyiben Ön is egyetért Alapítványunk céljaival, akkor kérjük, hogy ezt az Alapítványnak juttatott adományával is juttassa kifejezésre.

Az adományokat a "Víz az Élet" Alapítvány számlájára, a Kereskedelmi és Hitelbank (1056 Budapest, Október 6.-u.7.) 10402166-21607358-00000000 számú bankszámlájára lehet utalni. Az utaláson szíveskedjenek feltüntetni "Alapítványi támogatás" megjelölést.

Az egyszeri adomány teljes összegét az adakozó az Alapítványtól kapott igazolás alapján levonhatja az adóalapból, de legfeljebb az adományozó adózás előtti eredményének 20 %-áig.

Közhasznú alapítvánnyal kötött tartós adományozási szerződés esetén, amely legalább négy évre, évente legalább egy alkalomra szóló adományra vonatkozik, az első évben utalt adomány teljes összege, a második évtől az adomány 120 %-a levonható az adóalapból (a 20 %-os adózás előtti eredmény korlátja azonban itt is évenként fennáll).

Az Alapítvánnyal, mint közhasznú szervezettel szponzori szerződést is lehet kötni. Ez esetben az adományozó legalább négy évre vállalja meghatározott összeggel az Alapítvány támogatását.

Köszönjük, hogy adományukkal támogatják az Alapítvány munkáját és a Reitter Ferenc díjat.
Adományukról az adólevonáshoz szükséges igazolást természetesen kiadjuk az Önök részére.

Amennyiben további információra lenne szüksége, az Alapítvány Titkárságához. (1051 Budapest, Sas-u.25., telefon: 331-8382)

A "Víz az Élet" Alapítvány Kuratóriuma